|
Citation
|
Balint L, Osvath P, Nemeth A, Kapitány B, Rihmer Z, Döme P. Orv. Hetil. 2022; 163(48): 1895-1901. |
|
Abstract
|
INTRODUCTION: While suicide rates did not change (or decreased) in the first pandemic year (i.e., 2020) in the majority of countries, in Hungary the number of completed suicides rose significantly.
OBJECTIVE: In our study, we investigated whether the unfavourable trend reversal of the Hungarian suicide rate following the outbreak of COVID-19 pandemic persisted in the second pandemic year.
METHOD: We used an interrupted time-series analysis with Prais-Winsten regression, controlling for time and seasonal effects as well as autoregressive effects, to estimate the effect of the pandemic on the suicide rates of the Hungarian male, female and total populations in 2020 and 2021.
RESULTS: In the first pandemic year, we observed a significant increase in suicide rates in males and the total population. Although the case numbers for males and the total population in 2021 exceeded the case numbers of the pre-pandemic year, regression estimates suggest that the increase in rates did not differ significantly from the pre-pandemic years in males and it was only found to be significant at the 10% level in the total population.
DISCUSSION AND CONCLUSION: Based on the examination of data from the first two pandemic years, we may conclude that by 2021 the adverse effect of the pandemic on suicidality reduced in the total population and disappeared in males. The question remains open whether this favourable development will continue. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1895-1901.
===
Bevezetés: Míg a legtöbb országban jobbára nem változtak (esetleg csökkentek) a szuicid ráták az első járványévben (azaz 2020-ban), addig hazánkban a befejezett öngyilkosságok száma szignifikánsan emelkedett.
Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a hazai szuicid rátának a pandémia kitörése utáni kedvezőtlen fordulata folytatódott-e a második járványévben is. Módszer: Prais-Winsten-regresszió segítségével megszakított idősorelemzést alkalmaztunk, kontrollálva az autoreg- resszív hatás mellett az idő- és a szezonális hatásokat is, hogy megbecsüljük a pandémia hatását a 2020-as és 2021-es hazai férfi-, női és a teljes népesség szuicid rátájára.
Eredmények: A járvány első évében az öngyilkossági ráta szignifikáns növekedését tapasztaltuk a férfiaknál és a népes- ség egészénél. 2021-ben a férfi- és a teljes népességben megfigyelt esetszámok meghaladták ugyan a járvány előtti év esetszámait, ám a regressziós becslés szerint a ráta növekedése a férfiaknál nem tért el szignifikánsan a járvány előtti évek szintjétől, és csak 10%-on bizonyult szignifikánsnak a teljes populáció esetében.
Megbeszélés és következtetés: Az első két járványév adatainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a pandémiának az öngyilkosságra gyakorolt kedvezőtlen hatása 2021-re a teljes populáción belül mérséklődött, míg a férfiaknál eltűnt. Nyitott kérdés, hogy ez a kedvező fordulat tartósnak bizonyul-e a jövőben
Language: hu |