|
Abstract
|
Introduction: Adolescence is a life period of trying harmful habits. It is helpful for prevention to map youth's motivations.
Aim: The main goal of the present study was to investigate high school students' motivations related to alcohol and cigarette use.
Method: A questionnaire survey was performed in Debrecen including students from four high schools (n = 501; age range, between 14 and 22 years; mean age, 16.4 years; 34% boys and 66% girls). Beyond descriptive statistics, logistic regression analysis was used to detect odds ratios explaining relationships between substance use and motivations.
Results: Besides a slight difference in gender, there were significant differences by substance user status in the structure of motivations. In case of alcohol use, social motivation proved to be a predictor. In case of cigarette smoking, besides social motivation, boredom relief and affect regulation (coping) were also significant.
Conclusions: These data suggest that young people start to smoke cigarette and drink alcohol in social situations due to peer pressure. Therefore, prevention strategies should be built on social skills training. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100-105.
KEYWORDS: adolescence, alkoholfogyasztás, behavioural epidemiology, dohányzás, drinking, magatartás-epidemiológia, motivations, motivációk, serdülőkor, smoking, social influences, substance use, szerfogyasztás, társas hatások
Language: hu |
|
Vernacular Abstract
|
Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete.
Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat.
Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is.
Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük.
Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105. |